2017. május 21., vasárnap

Vig Zsolt - Zalai Szürkebarát 2015

A Zalai borvidék egy ritkán emlegetett, kevésbé ismert borvidék, ahonnan Vig Zsolt érkezett a május elején megnyílott GáBor és Pálinkaház megnyitójára, és persze hozott is magával néhány palack bort, melyekkel a borvidéküket és persze (főleg) magukat promotálta. Kabar, szürkebarát és merlot borokat hozott magával. A merlot-t a szomszédos asztalnál kóstoltató Stier Pincészet merlot-jával vetettük össze, és azt kell mondjam, hogy bár magasan a villányi tétel volt a nyerő, Zalából semmiképp nem számítottam ilyen tömör, testes anyagra, bár a tanninokkal még van dolga a bornak a palackban. Nekem nagyon ízlett Zsolt szürkebarátja, ezért a végén a kezembe nyomott egy palackkal a maradékból, amit már nem akart hazavinni. Nagyon jól tette, így most tudok róla írni néhány sort. 

A Zalai borvidék dimbes-dombos, még egyes településeinek a nevében is a tolkieni Megyére hajazó tájegység. Hogy miről is beszélek? Nos: Bérbaltabár, Csáford, Galambok, Miháld, Orosztony, Vindornyalak, Csörnyeföld, Eszteregnye, Kerkateskánd, Rigyác, Söjtör, Tormafölde és még sorolhatnám. Viszont ebben a megyében nem hobbitok laknak és nem sör alapanyagát termelik - legalábbis történetünk most nem erről szól -, hanem szőlőt és természetesen abból jóízű borokat állítanak elő. A dombokat agyagos, üledékes talaj alkotja jórészt lösztakaróval, ezért ásványosságot nem kell keresnünk a boraikban. A csapadékmennyiség viszont itt a legmagasabb az országban és ehhez hozzávetőleg 1950 órás éves napfény és valamivel hűvösebb klíma járul, amelyek ugyebár alacsonyabb alkoholtartalmú, könnyedebb, gyümölcsösebb boroknak kedveznek. Ezért is szolgált meglepetésként a robusztus (bár még egy picit nyers tanninnal ékeskedő) merlot és ez a szürkebarát, mely 13,5%-os alkohollal bír. 

Vig Zsolték Miháldon gazdálkodnak, a Kis-Balaton déli csücskétől nyílegyenesen délre, az M7-es autópálya alatt, Nagykanizsa keleti szomszédságában, ami talán mindjárt megoldás is a magas alkoholra, ugyanis a Magyarország klímatérképére kattintva felfedeztem, hogy bizony ez a terület mérsékelten meleg és mérsékelten nedves klímájú, szemben a megye nagyobb területével, ahol a klíma inkább mérsékelten hűvös és nedves. Tehát minden adott a jó cukorfokhoz és a jó zamatokhoz. A család idestova 30 éve foglalkozik borkészítéssel 3 hektáros birtokukon. Háromféle fehér és háromféle vörös szőlőt termelnek: kabart, rozáliát, szürkebarátot, kékfrankost, merlot-t és cabernet franc-t. Nemrégiben alakítottak át egy kétszáz éves pincét autentikus borkóstoló helyiséggé, ezzel is növelve vendéglátó kapacitásukat.

Végül a borról, amiért nekiültem ezt a bejegyzést legépelni. Kitöltve színe közepes intenzitású citrom. Beleszagolva szépen érkeznek a fajtajegyek, az érett citrusosság, barackos gyümölcsösség mellett akácméz, pici gyömbér és vanília, és a legvégén, a maradék fél kortyból frissen vágott tölgy (pont olyan, mint amikor az erdei túrán elsétálunk az egymásra rakott farönkök mellett). Kóstolva picit testesebbet vártam, talán egy pici maradékcukor jól állna neki, de jó savszerkezet, citrusos, fűszeres, enyhén gyömbéres aromák egy leheletnyi tanninnal igazán izgalmas kalandozásnak bizonyultak. Hosszú utóízt hagyott a számban, érzek benne még néhány év fejlődési potenciált, kíváncsi lennék, milyen lesz, amikor a hordó teljesen integrálódik. 86 pont.  

2017. május 13., szombat

Szombat esti kiskóstoló nagy borokkal

Már két hónap is eltelt a legutóbbi kiskóstoló óta, amikor is 1000 Ft alatti (vagy környéki) borokat tesztelgettünk a Veritas Borklub hat, mindenre elszánt borisszájával. Ezúttal még kisebb kóstolót rendeztünk: ketten voltunk és csupán 6 bort mustráltunk, és talán nem túlzás azt mondani, hogy hatból négy igazi nagyágyú volt.


A bemelegítő tétel mindjárt a nagyágyúk sorát gazdagította: Beőthy 2010-es Chardonnay. Nem is sok újat tudok róla írni, hiszen az előző bejegyzésemben már részleteztem. Színében csillogó arany, illatában füst és gesztenye árulkodnak még az új tölgyfahordós érlelésről, aztán magvak, édesfűszerek és egy jó adag barack jelentkezik a gyümölcs vonalon. A kortyban gyümölcsösség uralkodik, érett citrom, savanykás őszibarack, átható ásványosság, fehérbors. Szép, érett savszerkezet, telt, hosszan tartó ízek. 87 pontot kapott.

A következő tételünk egészen Dél-Afrikából utazott idáig, hogy poharunkban beteljesítse rendeltetését, ez a Tesco Finest Swartland Chenin Blanc 2014. A Swartland nem a termelőre utal, hanem a borvidékre. A termelőről nem tudunk semmit, a bort egy nagy borkereskedelmi cég gyűjti be, házasítja és utaztatja a megrendelőnek, ez esetben a Tesconak. Küllemben hibátlan. Illata picit zárkózott, de azért hozza a fajtajelleget: nektarin és méz illat tanúskodik a meleg termőhelyről. A korty telt, de ízben nem okozott túl nagy élményt, parasztbarack (alkoholkesernye) és némi ásványosság színezte, és a búcsú sem sikerült túl hosszúra. Egy biztos: Dél-Afrikából lehet jobb borokat is inni, csak nem ennyiért, de ha csak ennyi keretünk van rá, a Hajós-Bajai borvidékről ennél különb borokat lehet vásárolni. 77 pontot ért.

Egy újabb újvilági borral nyitottuk a vörös szekciót. Ezúttal Chiléből a Valle de Colchagua borvidékről érkezett a bor a poharunkba, és ez a Lomas Estate 2015-ös évjáratú Shiraz-a volt. Valle de Colchagua Chile mértani közepén fekszik a Csendes-óceán partvidékétől egészen az Andokig. Meleg klimatikus viszonyok mellett agyagos, gránitos, néhol homokos talajon művelnek szőlőt. Az itt élő borászatok elegáns vörösborokat készítenek magas savakkal, piros gyümölcsös aromákkal a bordeaux-i blendre fókuszálva. Ez a bor nagyon jó ár-érték arányt képviselt, aromák valóságos tárháza tárult elénk kóstolásakor: először meggy, de szép egymásutánjában jött a többi; szilva, feketeribizli, lefőtt kávé, fahéj. Mindemellett a kortyban még megjelent a szeder, a bors, az étcsoki és még pici ásványosság is. Bár a szájban hagyott emléke nem sikerült túl hosszúra (azért nem is feledtette magát oly könnyen), mindketten imádtuk. Jól iható, gyümölcsös, de még fejlődő bor, 87 pontot osztottunk neki.

A Sebestyén Pince 2011-es Grádus Cuvée-je újra hazahozott bennünket, méghozzá a Szekszárdi borvidékre. A Görögszó-dűlőből és az Iván-völgyből származó, hosszan érlelt cabernet franc és merlot szőlőből készült házasítás 15,5 % alkohollal került a palackba. Ez a magas alkohol jelentős alkoholédességet adott a bornak, ezért első kóstolásra émelygős érzetet keltett. Szintén gazdag, főleg érett aromakarakterekkel rendelkezett, úgy mint szilvalekvár, füst kávé, gombás, földes jegyek. Ízében szinte már zavaróan bársonyos, érett tannin, a kortyban is megjelenő avaros, gombás jegyek mellett elő-elő kacsintgató málna és meggylekvár. Testes, sűrű anyag. 85 pontot ért.

A Bock Cuvée 2013 a cabernet sauvignon jelenlétének köszönhetően egy igazi férfias vörösbor. Cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot házasításával készült, szintén magas alkoholtartalmú (15%), de alkoholos édesség nélkül. 24 hónapot töltött kis tölgyfahordóban. Intenzíven érkező, komplex illat: csipkebogyó, vanília, tölgy, cseresznye, bors, szegfűszeg, kávé. Kóstolva sűrű, testes korty, kicsit még szárító tannin, viszont lendület és számos zamat kíséri a kortyot: feketeribizli, áfonya, csokoládé. Szívesen kóstolnám jövőre is, kíváncsi lennék mennyit fejlődik. 91 pont.

Azonban ennyi tannint csillapítandó, vagyunk annyira ínyencek, hogy egy kis tokaji aszúval zárjuk a sort. A Babits Pince 2013-as 6 puttonyos aszúja lett a záró tétel. A Babits család itáliai felmenőktől származtatja magát, akik a XIII. század óta termelnek Tokaj-hegyalján bort. Szőlőterületeik a Poklos-dűlőn, a Vay-dűlőn és a Kincsem-dűlőn teremnek kiváló alapanyagot az aszú és szamorodni vagy egyéb kései szüretelésű boroknak. Nem is csalódtunk. Már kitöltve elbűvölt arany színével és tiszta, intenzív illatával. Már szépen hozza az érett jegyeket, mint a diós bejgli, aszalt barack, baracklekvár, őszibarack kompót, de a virágméz és botritiszes illatjegyek is szépen kivehetők. Kóstolva a korty sziruposan édes, de magas savai és ásványossága szépen ellensúlyozza édességét, az alkohol pedig észrevehetetlenül éppen csak díszíti a bort. Zamatok tömkelege telíti be a szájat, az illat alapján vártak mellett mézes karamell, kandírozott gyümölcsök és papaya bővítik az aromák sorát. Valahol olvastam vagy hallottam, hogy az édes borok, főleg az aszúk magasabb pontszámot képesek elérni borversenyeken, mint a száraz társaik. Hát ez nálunk sem volt másképp, 97 pontot adtunk rá. Nem is került palackpumpa erre az üvegre.

2017. április 30., vasárnap

Csobáncra kirándult a Veritas Borklub - Látogatás a Von Beőthy Pincénél

A borokat Palancsa Laci jegyzetei segítségével idéztem fel.

Vörösek a Badacsonyi borvidéken? Akár ez, az első hallásra eléggé különösnek tűnő kérdés is lehetett volna a témája a Veritas Borklub első közös kirándulásának, melyet a Badacsonyi borvidék egy kevésbé ismert, de egyre népszerűbb termőhelyére, a Csobánc-hegyre tettünk. Merthogy valljuk be, erről a borvidékről a rutinos badacsonyi borfogyasztó a szép, jóivású, ásványos fehérborokat választja: az olaszrizlinget, a szürkebarátot és talán újabban az igazi badacsonyi fajtákat, mint a kéknyelűt, rózsakövet, vulcanust, zeuszt esetleg - ha talál ilyet - a budai zöldet. Vannak elkeseredett próbálkozások a vörösökkel is, itt-ott elvétve lehet cabernet sauvignon-t inni, egy-két vállalkozó kedvű borász próbálja kielégíteni a hajthatatlan vörösborrajongókat, de eddig én nem találkoztam jó vörössel errefelé, szerintem nem véletlenül. A cabernet fajták talán nem ide valók. Hogy az éghajlat nem megfelelő számukra vagy a talaj, vagy a talaj és az éghajlat egyszerre, annak majd egyszer utánajárok. Éppen ezért izgalmasnak tűnt, hogy a Beőthy Pincénél, ahová kis csapatunk tartott a kóstolandó borok zöme vörösbor lesz. Igaz, előítéleteim voltak, de kíváncsi is voltam, mert hát mégis csak bekerült a tavalyi magyar borkiválóságok közé az egyik pinot noir-ja.

A borász, Beőthy János (vagy művésznevén Janosh von Beőthy) bevezetőjében "megfenyegetett" minket, hogy mire a kóstolónak vége, a csapat függője lesz a borainak. Tudniillik ő kizárólag prémium minőségű borokat állít elő, mivel magas, természetes hozamkorláttal dolgozik (gyakorlatilag nincs víz a hegyen, 40 mázsát szüretel csupán hektáronként). Ökológiai gazdálkodással gazdálkodik, így borai mélyebbek és komplexebbek, mint a nem öko társaik. A szőlőt csak teljes érésben szüreteli, nem szüretel túlérett termést, így szép savgerince lesz a bornak, nem tűnnek el a karamellás jegyek és nem lesz olykor kellemetlen "mandulás kesernye" íze a bornak a túl magas alkohol miatt. Ezért többször kell szüretelni, mert úgysem egyszerre érik be a szőlő az egész ültetvényen. 

Az első tétel egy 2016-os Szürkebarát hordóminta volt, mely javarészt primer, friss gyümölcsös jegyekkel hódított, de már megjelent némi érettebb, karamellás vonulat is benne. Itt tudtuk meg, hogy tulajdonképpen a kesernye borhiba, ebben a tételben ilyen hibát nem is fedeztünk fel. A szürkebarát az egyik legrégebben termesztett szőlőfajta Magyarországon, írásos emlékek alapján 1360 óta ismerjük a Kárpát-medencében, és a Ferences rendi szerzetesek hozták magukkal Burgundiából. János a burgundiai borstílus megszállottja, így talán a fajtaválasztása sem volt meglepő.  

A szürkebarátozás közben vendéglátónk elkezdte felfedni élete alakulásának szálait, így megtudtuk, hogy tulajdonképpen élete java részét Németországban élte le, ahol szép karriert futott be, mint húskereskedő, aki a csúcsgasztronómia egyik nagy volumenű beszállítója volt Hamburgban. Hivatása hozományaként beleszeretett a borba, majd egyre mélyebben ásta bele magát először a borok, majd a borkészítés világába. Borászati tudását leginkább Burgundiában szerezte és Kaliforniában bővítette, majd a '90-es években megkezdte immár idehaza az elképzeléseinek megfelelő szőlőtermő területek vásárlását Csobáncon, ahová származása és gyermekkori élményei kötötték. A termőterület kiválasztásakor azonban nem a családi emlékek voltak a legfontosabb szempontok, hanem a fekvés és a talaj. Az Ő szőlészeti ideológiájának a dél-keleti fekvés felelt csak meg, mivel a reggeli nap gyorsan felszárítja az éjszakai párát, így kevesebb az esélye a kórokozók okozta károknak a szőlőben. Talaj tekintetében pedig a vulkanikus lösz az, ami a legjobb savak előállításában segíti a szőlőt, így igyekezett olyan dűlőket választani, ahol nem agyagos a talaj - ahol szerinte nem olyan szépek a savak.

 Még több fotó: klikk a képre!
Klikk a képre!

A második kóstolt bor egy 2012-es Rajnai Rizling volt. Halvány arany színvilág, illatában intenzív petrolosság, kortyban közepesnél picit teltebb test, penge savak, fajtajelleges ízjegyek: alma, citrom és fehérbors jellemzik. Kerek és karakteres rizling egészen pici (kb 5 gramm) maradékcukorral, igazi német iskolázású bor. Csak tartályos erjesztést kapott, de levegőporlasztóval részesült azért mikro-oxidációban. 

2010-es Chardonnay jött a sorban. A 2010-es év nem okozott akkora bajt János szőlőiben, az ő állítása szerint, mivel a szőlői ellenállóbbak az ökológiai termesztés miatt, mint az agyonpermetezett szőlők, melyeknek az immunrendszerüket teljesen leépíti a vegyszeres kezelés. A bor új fahordóban töltött két évet. A borász chardonnay-val használja el az új hordókat, mert a chardonnay-nak jól állnak a barrique-ból származó aromák, így a másodtöltésű hordókban érlelt borokban már szinte csak a mikro-oxidációs hatás érvényesül. Eme bor a burgundiai Chablis vonalat képviselte. Színe halvány arany, illatában virágok és gesztenye, de kis szellőztetéssel még nyílik és némi zöldfűszeres, korianderes vonal is megjelenik benne. Kortyban közepesen telt, szépen összeérett, lekerekedett, élénk savak jellemzik érett almás, citrusos aromákkal. 

A kuriózumként beharangozott 2012-es Chenin Blanc érkezett következő tételként, mely fajtát először a borászunk, Beőthy János hozott Magyarországra. Illatában és ízében is komplex, szálazható bor. Először zöldes, majd érett almás, kicsit füstös és nem kicsit minerális jegyeivel kápráztat el bennünket, de egészen halvány animális aromák is visszaköszönnek benne.

Aztán ugyanebből a fajtából kaptunk egy frissebbet, egy 2015-ös hordómintát, mely csak úgy hemzsegett a primer, gyümölcsös jegyektől. Szép savgerincű bor sok gyümölccsel és ásványossággal tarkított aromákkal.

Szépen lassan a jó adag pincepörkölt ebéd után áttértünk a vörösekre. Nyitó tételként 2012-13-as évjáratházasítású Kurucvért ittunk. János eredetileg bikavért szeretett volna készíteni, ezért 1998-ban a hagyományos bikavér összeállítást telepítette: kékfrankost a szép savai miatt, pinot noirt selymessége okán, kadarkát és syraht izgalmas fűszerességükért és merlot-t, hogy ezt az egészet összefogja és összhangot teremtsen. Az eredeti koncepció szerint a bor Csobánci Bikavér névre hallgatott volna, de az OBI (nem a barkácsáruház, hanem az Országos Borminősítő Intézet) nem engedélyezte - ugyebár eredetvédelmi okokra hivatkozva - ezt a megnevezést. De az akkoriban frissen hazatelepült borász nem esett kétségbe, és mindjárt új név után kutatott. Nem is volt ez olyan nehéz feladat, hiszen a borászat a csobánci vár alatt fekszik, és ugyebár e vár hajdanán egy bevehetetlen kuruc vár volt, melyet a labancok véres ostromok árán sem tudták elfoglalni, így adott volt, hogy a kurucok tiszteletére legyen a bor neve Kurucvér. Na igen ám, de létezik egy ilyen direkttermő szőlőfajta is, melyből pont a direkttermősége miatt nem lehet bort készíteni, és a név bizony arra utalna, hogy abból készült. Viszont a kurucvér név nem volt jogilag levédve, melyet János levédetett, minek utána már használhatta a Csobánc-hegy vörös küvéjének elnevezéséhez.

A Kurucvér burgundi stílusban készült, tehát főleg primer aromák, játékos savak, könnyedebb test, kevés tannin, alacsony alkoholérzet és bársonyosság jellemzik.

 Még több fotó: klikk a képre!
Klikk a képre!

Egy 2015-ös Kékfrankos hordóminta következett, mely két évet töltött fahordóban. A bioboroknak azért is hosszú időt kell fahordóban tölteniük, mert az almasav bontást nem indítja meg a borász, hanem a természetre hagyja ezt. Vagyis egy év azzal telik, hogy a hordóban szépen lassan magától lezajlik az almasav lebontása. A második évben pedig szépen lassan vákuummal szabadul meg az almasav bontáskor keletkezett gázoktól.

Ez a bor harmadtöltésű hordóban várta ki a rászabott időt. Szintén gyümölcsös jegyeket, főleg meggyes jelleget mutatott. Finom, bársonyos tanninszerkezetű bor.

Következett a 2015-ös Pinot Noir Birtokbor. Klasszikus felfogásban, burgundi stílusban készült bor (bogyózás közben egy-egy kacs csak-csak visszakerül a cefrébe, hogy némi tanninja is legyen már a bornak). Közepes rubin szín, ahogy egy pinot-tól elvárnánk. Elegáns, primer illatok: eper, ribizli, szeder. Kóstolva fineszes, gyümölcsös, szuper. Könnyű és vidám. Egy jobb évjáratban csupán 6000 palack készül belőle.

Pinot Grande Várkút-dűlő Selection 2012 következett a sorban a vége felé közeledve, egyre fáradtabb ízlelőbimbókkal. Ez a bor egyike a tavalyi év Magyar Borkiválóságainak. Nem véletlenül. Különleges fekvésű dűlőn terem, különleges talajon és különleges metszéssel művelve, ráadásul egyenesen Burgundiából vásárolt vesszőkkel nemesítve. Ugye a dűlőről meg a talajról már szóltunk pár szót. A művelési módról annyit, hogy a jó szárazság tűrése miatt fercal szőlő szolgált alanyául a burgundiai pinot vesszőknek, és a tőkéket térd magasságúra hagyták, hogy a tápanyagnak minél kevesebb utat kelljen megtenniük a talajtól a termésbe (gondolom a kevés víz miatt jut el nehezebben). Egy jó évben csupán 900 palack készül belőle, közepesen jó évben pedig alig 600.

Negyedtöltésű hordóban érlelt bor, ezért alig érezhetők benne szekunder jegyek. Szedres, málnás, avaros, gombás komplex illatok, melyek ízben is szépen visszaköszönnek. Vibráló savak, kevés tannin, közepes test, mélység. Kerek és kiegyensúlyozott. Kár, hogy nem tudtam belőle hozni.

A végén két bor erejéig egy picit délebbre utaztunk Franciaországban, legalábbis ami a bor stílusát illeti, ugyanis egy "kis Rhone" következett, a Petit Rhone-ra keresztelt Syrah 2013-as hordópróbája. Magasabb alkohol, nagyobb test és mélyebb, de nem átláthatatlan szín. Szép komplex fűszeres, gyümölcsös, jellegzetes illatvilág; kiegyensúlyozott szedres, szilvás, egzotikus fűszeres ízvilág.

Ennek idősb testvére a '12-es Petit Rhone volt a záró tétel, mely egy fokkal még nagyobb komplexitást mutatott. Illatában füst, dohány, avar, föld, karamell, majd fűszer oldalon a szegfűszeg, bors, gyümölcs oldalon pedig szilva, meggy de azokból is inkább az érettebbek, szeder, áfonya, de még csipkebogyó is.

 Még több fotó: klikk a képre!
Klikk a képre!

Összességében elmondható, hogy izgalmas borokat kortyolgathattunk, s közben Janosh von Beőthy anekdotáit, előadását hallgatva jól érezhette magát a Borklub az első kirándulása alkalmával. Külön fűszerezte az élményt a borvidéki panoráma, a késői, tavaszi havazás eredményeként itthon ritkán látható behavazott hegycsúcsok, a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc és a pince bejáratánál - mely a Csobánc-hegy derekán várja a borisszákat - dél felé tekintve a szomszédos Tóti-hegy és a Gulács látképe. Ilyen kilátás mellett a szőlőtőkék között sétálgatva a Pinot Grande talán még szebb arcát mutatta, mint a bírálóbizottságnak, akik beválasztották a Nemzeti Borkiválóságok közé.







2017. április 25., kedd

10 éves Vylyan Terasz

A Vylyan Pincészet két jelentős évfordulót is ünnepelt idén tavasszal. Huszonöt évvel ezelőtt telepítették az első tőkéket és tíz esztendővel ezelőtt nyílt meg a vendégek előtt a pincészet vendéglátó helye, terasza. 10 éves évfordulójukon a Vylyan Terasz meg is újult: egy gasztronómiai fejlesztést avattak, látványkonyhával, megújult csapattal, egyedi, s mindig frissülő étlappal, helyi ízekkel. Így vált a Vylyan Terasz egyedi íz- lelőhellyé - derül ki a Vylyan Pincészet sajtóközleményéből.


Vylyan Terasz = Természet + Borok + Gasztronómia + Életöröm

Vylyan Szőlőbirtok, Vylyan Terasz

A Vylyan a Villányi borvidék egyik legmeghatározóbb borászata, s a névről is sokan tudják, hogy egy régi helytörténeti munkában fellelt XV. századi Villány-megnevezést takar. Első szőlőültetvényeiket 1992-ben telepítették, s a pincészet Kisharsányban a Fekete-hegyen, a Dobogó dűlő szívében található. 2008-ban a Vylyan-t az Év Pincészetének választották.

Birtokigazgató: Debreczeni Mónika
Főborász: Ipacs Szabó István

Vylyan Terasz, így emlegetik a birtok vidám, napsütéses és élményekkel teli szegletét, amely télen-nyáron várja a borkedvelőket.

Vannak helyek, amelyeknek lelke, kisugárzása van, s igazán ettől válik értékessé, s nem csak egy célponttá a bortérképen. A Vylyan Terasz nem csak egy vendéglátóhely, a Vylyan életérzés itt tapasztalható és érthető meg igazán. Akár borokról, étkekről, vagy programokról van szó, az biztos, hogy a kérlelhetetlen minőség mögött szerető gondoskodás van, s ami mindenkit megfog és lenyűgöz, az a miliő: a természet, s a szőlő közepén, a szabadsággal feltöltő panorámával. .

2017 áprilisában a Vylyan Terasz “történelmének” új fejezete kezdődött, a tavasszal együtt a Vylyan Terasz is megújul: 10 éves évfordulójukon avattak egy gasztronómiai fejlesztést, megújult csapattal, mindig frissülő étlappal, helyi ízekkel.


A gasztro- kínálatnál ugyanaz a bevált recept, mint a boroknál: az egyedarcúságra, s egyszerűen a legjobbra törekszenek. Így válik a Terasz egyedi íz- lelőhellyé.


Vylyan Terasz – Megújult gasztronómiai kínálattal

„Ha szívből főzöl, a lelked is jól lakik”

Hiszünk abban, hogy mindaz a törődés, szeretet és gondoskodás, amit „beleteszünk” a borba, az a bor fogyasztójánál is megjelenik. Ugyanez az elv a konyhában is. Az egyedarcúságra, s egyszerűen a legjobbra törekszenek. Aki szeret jót enni, tudja, hogy itt ez önmagában egy program, a borokkal együtt kompex ízélmény, nem csupán étkezés.

Erre törekszenek a Vylyan Teraszon!

A recept

- helyi, kiváló alapanyag
- kreatív gasztro- csapat
- látványkonyha
- csúcsminőség a kínálatban, de laza, otthonos életérzés
- közérthető ízvilág, de mindig kísérletezve, izgalmasan: pl. boroshordó dongával füstölt steak
- változó kínálat, szezonalitás, a havonta változó kínálat mellett érdekességek, tematikus napok
- unikális technológia – az eszköz (Green Egg), amit maguk között csak “A Tojás“-nak becéznek. Ősi módszer és korszerű technológia találkozása – nem egy grillező, inkább egy csodaműszer, „kiskemence”, amely sokféleképp használható.

Séf: Bilanics Richard

Tanácsadó séf: Lovász József Domi, a 2015-ös Konyhafőnök győztese

„Terasz kapitány”: Péter Ákos

Programcsokrok, szolgáltatások

Az egyéni látogatókon túl az üzleti rendezvényekre is építő Vylyan Teraszon az alábbi kínálatból választhatnak.

- minden hónap 2. szombatja – tematikus ízutazás
- sunday brunchok
- borkóstolók
- céges és magán rendezvények
- kulturális programok
- kicsiknek, nagyoknak – családoknak!

Minden hónap 2. szombatja – tematikus ízutazás

Minden hónap 2. szombatján kitekintés a világkonyhára (pl. az amerikai BBQ-tól a pityókás Üvecspörköltig), vendégséfekkel főzünk, illetve bemutatunk helyi termelőket (pl. Kabafarm, minden, ami kecske).

Sunday Brunch-ok

Egy kis lazulás mindenkinek jár! A Vylyan Sunday Brunch lényege: lassítsd még kicsit a hétvégét, szedd össze a családot, barátokat, gyere ki a természetbe, töltődj nálunk gyönyörű környezetben fesztelenül, átélve a hely szellemét, s a jó társaságot. Frissítő borok és ínycsiklandó ételek a „közösségi asztalon”, mindent végigkóstolhatsz a saját tempódban.

Szívesen látunk hétvégézőket, környékbelieket, túrázókat, s a családosoknak tapasztalatból mondjuk: a Vylyan Terasz a gyerekek kedvence lesz! A pihenő szülők szeme fényei a gyereksarokban bíbelődhetnek, de általában a természeti környezetben (szőlőben, parkban) élik meg a teljes szabadságot (a szülőknek átlátható a terepen;-), vagy legtöbbször ki sem szállnak a trambulinból.

Borkóstolók

A boroknak mindig a születési helyükön van a legnagyobb varázsa, hát még ilyen helyen! Szakmai, vezetett borkóstoló vagy csak néhány pohár bor? Mindenki annyit kap a bor mellé járó tudásból, amennyire szomjazik.


Pincelátogatás, dűlőtúrák, tematikus kóstolók azoknak, akik igazi beavatottak szeretnének lenni.

Túraútvonalak, bicikliút és piknik – akik szép természeti környezetet, aktív pihenést, s nyugalmat, lazulást keresik, itt jó helyen járnak!

Céges és magán rendezvények

A kedd, szerda és csütörtöki napok az üzleti és egyéni rendezvényeké.

A bor egyik fontos értéke, hogy segít közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Vylyan Terasz egyedi helyszín, legyen szó üzleti találkozóról, ünneplésről, céges összejövetelről, vezetői értekezletről, exkluzív fogadásról, vagy csapatépítésről. A személyre szabott élményhez szállás, catering, kísérő programok és transzfer szervezésében a Vylyan Pincészet felkészült kollégái és partnerek segítenek.

Leány- és legénybúcsúk, jegyes- és esküvői fotózás, de családi vagy baráti események, ünnepségek, nagyobb fogadások lebonyolításához különleges helyszín és szervezés jár.

Kulturális programok

A borra és kultúrára szomjazó közönség már jól tudja, hogy a borokon túl egy tágabb, izgalmas kulturális programok köré csoportosuló univerzum tárul fel a Vylyan Teraszon zajló események kapcsán. Csak néhány ízelítő: a január vége a hagyományőrző Vince napé, melyet a Vylyan Pincészet élesztett újjá a Villányi borvidéken. A BorZsongás fesztiválon köszöntheti velünk a tavasz éledését, s a kultúrát. A nyárba fordulva a júniusi Szent Iván éji szerelemünnep után az ugyancsak alapítóként jegyzett augusztusi Ördögkatlan Fesztivál egyedülálló hangulatát ajánljuk, mely egyszerűen kihagyhatatlan élmény. Az ősz a szüret és az újbor ünnepe, a többéves tradícióra visszatekintő Bogyólé művészi címke pályázat- és kiállítással. Művészi Hordó projekt egyes alkotásai még ma is megtekinthetők.

Kicsiknek, nagyoknak – családoknak!

A gyerekek imádják a Vylyan Teraszt. Miközben a szülők nyugodtan pihenhetnek, borozhatnak, addig a gyerekek önfeledten fedezhetik fel a gyönyörű környezetet. A park, a szőlőliget, a kis focipálya és a trambulin, vagy a játéksarok megannyi izgalmas színtér a gyerekeknek.

Vylyan Terasz – életérzés, személyesség, oldott hangulat

Berecz Andrással nyitottuk a teraszt, majd beköltözött 2008-ban az Ördögkatlan fesztivál, s a látogatók pár év alatt felfedezték, hogy a Vylyan Terasz a „világ közepe”. Nem mi magunk, hanem a vendégeink nevezték el Vylyan terasznak, ebben is benne van, hogy ez nem csak egy pincészet, ahol bort kóstolhatnak, hanem egy gyönyörű hely, szabad életérzés. Amit mindig visszajeleznek visszatérő vendégeink: a jó atmoszféra, a béke, a nyugalom, az oldott hangulat. Egy hely a szőlőtenger közepén, amelynek pozitív és „kisimító” kisugárzása van.

Amire szívesen emlékezünk

- Kusturica filmjelenetnek is beillett volna, amikor egy jókedvű csapat – 13 borkedvelő vendég – szállt ki egyetlen kis régi „rönóból”.

- Sok jó ember kis helyen is elfér, pláne, ha borról és irodalomról van szó. Egyszerre legtöbben az Ördögkatlan Fesztivál utolsó napján voltak a Teraszon. Nem számoltuk, de kb. 400-an biztosan (a park többi részét nem is számoljuk ehhez), ami annyit jelent, hogy egy talpalatnyi hely sem maradt szabadon. Röhrig Géza költőt hallgattuk, akit a Saul fia c. Oscar díjas filmből ismerhetnek legtöbben.

- Legtöbb turista lábnyom a túraútvonalon: Nagy örömünkre egyre többen érkeznek hozzánk gyalog, vagy kerékpárral. Egyéni túrázóként egyre többen fedezik fel a Palkonya-Vylyan túraútvonalat, talán még soha nem érkeztek annyian a szép borvidéki faluból a Vylyan Teraszra, mint 2016-ban. Bíztatunk mindenkit ezután is: mindössze 1 órácska séta!

- Több meglepetés születésnap, sőt lánykérés is történt már nálunk, ahol a bátor férjjelölt minket is beavatott tervébe, így feledhetetlen pillanatot szerezve a pincében, szőlőben jövőbeli kedvesének. Örülünk, hogy mi is hozzájárulhatunk ilyen kedves momentumokhoz.

(Forrás: Vylyan)

2017. április 16., vasárnap

Gilles Rineau - Muscadet Sèvre et Maine Sur Lie 2014

Lassan fél éve őrizgettük ezt a bort, mert hát ugyebár nem én kaptam, hanem a párom a karácsonyi Veritas Borklubos ajándékozáson, neki meg nem volt annyira fontos, hogy kóstoljuk már meg. Én viszont mondtam neki, hogy nem nagyon kéne ezt a könnyű bort sokáig őrizgetni, mert a végén tönkremegy ott a szekrény tetején. Így hát a héten megbontásra került. Ritkán kerül az asztalra külföldi bor, ezért különleges alkalmat kerestünk neki, hát legyen Nagypéntek napja az.

A Muscadet bort kizárólag melone de bourgogne szőlőből készítik a franciaországi Loire-völgyének legnyugatibb borvidékén, a Nantais körzetben, s azon belül is a legnagyobb mennyiségben a Sèvre és a Maine folyók által határolt dombvidéken. Innen származik a kóstolt bor is. A terület Nantes városától dél-keletre fekszik, klímája óceáni, amely enyhe telet, viszonylag hűvös nyarat, kis éves hőingást jelent sok csapadékkal. A klíma kései szüretelést nem tesz lehetővé, így az itt termelt borok leginkább könnyedebb kategóriájúak. Talaja viszont nehezen művelhető köves, palás. Mivel könnyen elnyeli a vizet, aszály esetén problémás lehet, bár gondolom ezen a vidéken az óceán közelsége miatt aszály talán ritkán veszélyezteti a tőkéket. Az ilyen talajon termett szőlőkből készült borok nem behízelgőek, kifejezetten ásványosak és jót tesz nekik egy-két év palackérlelés, miután szép, összetett, jó szerkezetű borokká válnak.


Szerettem volna pár szót írni a pincészetről, de gyakorlatilag semmi infó nincsen róluk a weben, ezért gondolom, hogy elég kis pincészetről lehet szó. Gyakorlatilag azon kívül, hogy Monnieres település közelében gazdálkodnak, és valamilyen úton módon a helyi kastély, a Château La Court des Mortiers nevét márkanévként használhatják, nem lehet megtudni semmit a borászatról vagy a borászról.

Azt olvastam, hogy a Muscadet-t manapság kommerszebb, lágyabb stílusban készítik inkább, így kevésbé érzékelhető rajta a terroir. Szerencsémre - szerintem - ez a bor viszont sok mindenben hordozza a terroirt. Az, hogy küllemben és illatban tiszta, semmilyen oda nem illőt nem lehet felfedezni benne, teljesen egyértelmű. Színe zöldessárga, de inkább már a citrom színt karistolja. A pohárban pörgetve is már jól látszik, hogy könnyed, gyorsan szalad körbe a pohár falán, nemigen lehet középkori építészeti jellegzetességeket felfedezni lefolyásában. Nem túl intenzív illata izgalmas és komplex: tavaszi virágok, citrusok (leginkább lime), zöldalma, némi édes fűszer és a végén élesztős, kenyérhéjas jegyek, melyek a seprőn érlelésről (sur lie) tanúskodnak. Kóstolva is érkeznek ezek a jegyek, az alma, a lime, egy kis éretlen barack és a végén visszaköszönő élesztősség. Nagyon szép savszerkezet és intenzív mineralitás észlelhető, melyet ahhoz tudnám hasonlítani, mintha 9 voltos elemet nyalogatnék, és mindig a nyelvem legkülönbözőbb pontjaihoz érinteném az elemet. Egy picit talán lehetne hosszabb, de egy nagyon izgalmas, szerintem igazi terroir bor. 84 pont.

A borcímkén a "sur lie" felirat arról tanúskodik hogy a bort seprőn érlelték a szüretet követő télen, majd tavasszal rögtön arról került palackozásra is. Ettől a bor picit testesebb lesz és enyhe élesztős jegyeket kölcsönöz neki. 

Château La Court des Mortiers

Château La Court des Mortiers