2018. március 31., szombat

Egy hét múlva Portugieser du Monde

Ez jutott eszembe, miközben Günzer Tamás 2017-es Portugieserét kortyolgatom. Már rendelném is meg a belépőjegyet, de ácsi! A Veritas Borklub kétéves szülinapi borvacsorája is aznap lesz, így számomra ismét elmarad a kóstolófesztivál. Sebaj, vigasztalom magam ezzel a villányi kékoportóval és közben leírom Neked kedves olvasó, hogy miért menj el április 7-én szombaton Pécsre a Zsolnay Kulturális Negyedbe portugiesereket kóstolni.


1. Ha szereted a portugiesert, azaz kékoportót, akkor azért, mert a világon egyedüliként évente egyszer Pécsen szervezi meg a Pécsi Borozó bormagazin stábja a fajtára épülő tematikus borversenyt, majd az azt lezáró kóstolót. Itt találkozhatsz friss, primőr oportókkal, évjáratosakkal, legalább 50%  portugiesert tartalmazó házasításokkal és ebből a fajtából készült különlegességekkel, mint például fehér portugieserrel vagy portugieserből készült pezsgővel. Mindezt 9 közép-európai ország delegálja, összesen 101 nevezett borral, így ha igazi oportó fun vagy, elég széles képet kaphatsz eme könnyed, igazi közép-európai fajtáról.

2. Ha nem ismered a portugiesert, az imént felhozott okoknál fogva ott a helyed, mert garantáltan megismerheted.  

3. Ha nem szereted a portugiesert, kérdezd meg magadtól, hogy adtál-e elég esélyt a fajtának, hogy levond ezt a következtetést, vagy csak egy-két negatív élmény miatt jelentetted ki, hogy nem szereted. Itt adhatsz neki még egy esélyt. Ha már végigkóstolod legalább tíz különböző pincészet, különböző stílusában elkészített oportóját, és még mindig nem kedvelted meg, kármentésül jó hangulatú kóstolófesztiválon találod magad, és a borászatok rejtett kincseiből is ihatsz. 

4. Ha te is dél-dunántúli vagy és szeretsz nagykóstolókra járni, végre nem kell Budapestig menni egy igényes borkóstolóra.

5. A Portugieser du Monde kóstolófesztiválon tudod a hivatalos premier előtt megkóstolni a Villányi borvidék legújabb "Y" generációs közösségi bisztróborát, a RedY-t.



De mi is az a RedY? A következő infókat kaptam róla a Pécsi Borozó főszerkesztőjétől:



"Könnyed, gyümölcsös, vidám, fiatal, bulis, kedves, pimasz, vagány, izgalmas. Nem akar több lenni,
mint ami, de kevesebb sem. Pont olyan, mint a készítői, a fiatal és örökifjú villányi borászok. A
villányiak szeretnek és tudnak is bulizni, ezért megalkották a tökéletes bulibort, a RedY-t.



A RedY Villány vidám arca. Portugieser alapú házasítás, mely a fajta igazán szerethető tulajdonságait
egyesíti a többi fajta (többnyire Blauburger, Zweigelt, Kékfrankos, Kadarka és más Villányban honos
fajták) izgalmas fűszereivel. Színe a fiatal vörösborokra jellemző közepes árnyalatú rubin. Illatában
fiatal, legfeljebb fejlődő aromajegyeket mutat, az elsődleges piros és feketebogyós gyümölcsök a
meghatározók, melyet kis virágosság, fűszeresség és az enyhe hordó használatra utaló visszafogott
fás jegyek egészíthetnek ki. Ízvilágában lendületes, a bor fiatalos jellegéből adódó, primer,
gyümölcsös jegyek dominálnak, melyet nem túlzó virágos, enyhén fűszeres jegyek egészíthetnek ki,
háttérben az esetleges rövid ászokhordós érlelésre utaló édesfűszeres zamatokkal.



A bort azonos márkanévvel, játékos közös címkével kerül forgalomba. A palackot meglátva szinte
azonnal kézbe kell venni, és indulhat a játék. Azonos villányi stílus, különböző értelmezésben. A bort
kizárólag a gasztronómiában, borbárokban, fesztiválokon kívánják értékesíteni, ezzel népszerűsítve a
Villányi borvidéket. Ezzel a borral a fiatal generáció megszólítása a cél, hiszen egy igazán kedves,
könnyed, és nem utolsó sorban barátságos árú házasításról van szó, ami remek belépő a villányi
vörösborok világába.



Hol találkozhatsz RedYvel?:
Premier előtt: Portugieser du Monde kóstolófesztivál, VinCE Budapest workshop, ProGasztro Klub
Gazdasági Egyetem, Hú!SVÉT 2018 Palkonya

Hivatalos premier: Gourmet Fesztivál Budapest

RedY termelők: Bock Pincészet, Csányi Pincészet, Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Maczkó Pincészet, Mokos Pincészet, Ősi Pincészet, Polgár Pincészet, Szemes Pincészet, Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet."


Végezetül a bejegyzés írása közben kortyolgatott portugieserről:

Két villányi portugieser közül választottam ma délelőtt. Az egyik a Lelovits 2017-es oportója volt, a másik pedig ez, Günzer Tamásé. A Lelovits oportójáról többször hallottam, kóstoltam is a tavalyit, meg az azelőttit, és mindkettő maradandó élményt nyújtott a szó pozitív értelmében. S ennek ellenére választottam a másikat, amelyikre nem is emlékszem, hogy kóstoltam volna előző évjáratokban. De a címke jobban tetszett. Nem mintha rossz bort választottam volna, sőt. Rendkívül jó évjáratban termett szőlőből készült bort kóstolhatunk belőle. Nagyon érdekes közepes intenzitású bíbor - mit bíbor? lila! - szín. Intenzív cseresznyés, meggyes, ibolyás illatvilág puncsos fűszerességgel. Ízben is hozza a várt aromákat. Kellően telt, mégis könnyed, gyümölcsös ízvilágú, jól iható, igazi kvaterkázó bor. Jó inni belőle még egy pohárral. 85 pont. Kíváncsi vagyok, indult-e a Portugieser du Monde-on, és milyen helyezést sikerül elérnie.

Tehát ne feledd, a választások előtti nap, április 7-én 14 órától Pécsen a Zsolnay Kulturális negyedben, mindössze 3000 Ft-ért ismerkedhetsz vagy elmélyülhetsz a kékoportók világában. Jegyelővétel a jegymester.hu oldalon vagy a Zsolnay Negyed jegypénztárában lehetséges. 

2017. december 9., szombat

Vesztergombi - Turul Cuvée 2006

Azon gondolkodtam a minap, hogy az elmúlt bő fél évben mennyi változás, ráadásul leginkább pozitív irányú változás történt az életemben, mégis milyen kevés idő jut dolgokra, például a borozásra, a borkóstolásokra is, így a Borklikkre is. Erre megjelent nálam a Palancsa Laci és hozott egy palack 2006-os Vesztergombi Turult. Egyből tudtam, hogy 11 éves bort nem bonthatunk meg úgy, hogy nem készül róla egy bejegyzés.

Megadtuk a módját. Szertartásosan megbontottam a palackot, ellenőriztem a dugót, szerencsére hibátlan volt, majd dekantáltam. Aztán vártunk. De nem tétlenül! Felpattintottunk addig egy könnyed Szeleshát Frankost, hogy edződjenek az ízlelőbimbóink, elvégre egy ilyen kaliberű óbornak nem ugorhatunk neki felkészületlenül. És igen, nagyon jó bemelegítésnek bizonyult a Frankos Cuvée! Szép pirosgyümölcsös, epres, málnás illatvilág, mely karaktereket ízében is szépen hozott. Igazán könnyed, jóivású kis kvaterkázó bor, szép szerkezettel, jó arányokkal.

Közben el is telt majdnem egy óra. Eleget szellőzött az a Turul! Kóstoljuk meg!



Kitöltöttük, figyeltük, szaglásztuk, belekortyoltunk, forgattuk a szánkban, lenyeltük, pihenni hagytuk, majd újra szaglás, korty, szálazgatás. A kóstolás előtt mindkettőnkben volt egy kis félsz, hogy talán már túl öreg ez a bor, és nem fog túl nagy élményt nyújtani, de szerencsére erről szó sem volt. Ez a bor még nagyon is élt (míg el nem fogyott). A pohárban még mindig rubin fénnyel csillogott, bár gránátos reflexei azért sejtették a korát. Illatában épp úgy jelen voltak a friss piros és fekete bogyósok, mint az érettebb lekváros, aszalt gyümölcsös jegyek, no meg a fűszerek. Ribizli, áfonyalekvár, vanília, bors, szegfűszeg, fahéj, szépen integrálódott fásság, aszalt meggy. Kóstolva is szépen jöttek elő az előbb említett jegyek. Jól felépített bor nagyszerű savgerinccel és sok, de bársonyosan tovagördülő érett tanninnal. Lenyelve hosszan érezhettük még a bor ízét, melyről  nem esett nehezünkre levonni azt a végkövetkeztetést, hogy ez egy kitűnő bor, és hogy a csúcsán van, de még van benne jó pár év potenciál is. A végén pedig egyhangú pontozással megkapta a 91 pontot.

2017. november 20., hétfő

In Memoriam Konyári János

Elhangzott Kaposváron, 2017.június 8-án a Somogyi Borfesztivál Borvacsoráján 

Konyári János gyakran járt a szakmában mások előtt, most is előttünk jár, de egy másik ösvényen, azon, melyre egy kegyetlen kór kényszerítette és amelyről nincs visszatérés. 


János 1951-ben született. Debrecenben mezőgazdasági középiskolában érettségizett, majd kertészeti egyetemre került. A 70-es években érkezett Somogyországba, s a balatonboglári gazdaságban kezdett dolgozni. A magánosításkor a Szent Donátus Pincészet főborásza, majd ügyvezetője lett. Közel két évtizede alapította családi pincészetét. Az egykori Tihanyi Apátság területén termesztett kékszőlőt is, és a dél-balatoni borokat megismertette a világgal. 2008-ban kiérdemelten nyerte el az Év bortermelője címet.

Többször szerveztünk együtt - a szakmai rendezvények záróvacsoráján - borkóstolót, ahol szívesen mutatta be minőségi borait, de sosem volt bőbeszédű. Mindig azt mondta, hogy a borok beszéljenek helyette. Azok valóban szóltak, sőt a fantázianevük azt is elárulta, hogy a balatoni borvidék melyik területéről valók. Gondoljunk csak a Sigillum Loliense, a 18. századi Lelle pecsétjéből keresztelt boraira.

Konyári Jánosra a szakmai és emberi tisztaság volt jellemző, az érdek és az érdem sosem keveredett.

Többször invitáltam Veritas Borklubunkba is, de a kegyetlen kór már akadályozta. 

Most bizonyára ránk tekint... 

János, Isten veled, nyugodj békében!

                                                                                                                                           dr.Rostás László
alapító tag – Veritas Borklub
                                                        

2017. november 2., csütörtök

BL-furmint

Palancsa Laci bor-meccs párosítása


Arra gondoltam, hogy a labdarúgó Bajnokok Ligája 2017/18-as kiírásának egyik csoportmeccsét egy furmint kíséretében tekintem meg, ha már egyszer 2017 a Furmint éve. Mivel a BL címvédő Real Madrid és az angol Tottenham meccse izgalmasnak ígérkezett, behűtöttem egy palack 2012-es Furmint Selection-t a Hétszőlő Pincészettől. Valahogy olyan érzésem volt, hogy ez passzolni fog a meccshez.

Nem csalódtam. Sem a meccsben, sem a borban, sőt még a párosításban sem. Azért sejtettem, hogy klafa lesz ez a bor, hiszen korábban egyszer már volt szerencsém kóstolni és ásványosságával, eleganciájával már akkor is meg tudott ragadni az emlékezetemben. Ezért is szereztem be egy palackkal egy későbbi otthoni tesztelésre.


A bor kitöltve tiszta volt és tükrös, akár a Madrid játéka az első félidő első felében. Még szabálytalanságot sem nagyon követtek el. A furmint pedig citromsárgán és lomhán forog a pohárban. Nagy testűnek és tartalmasnak tűnik első látásra… Na, szagoljunk bele a pohárba, hátha történik valami! … Mi az hogy! Máris 1:0 a Spurs-nek. A gólszerző Dele Alli, egy mintaszerű angolos akció végén. A bor illata pedig intenzív és magával ragadó. Nem kertel, hanem azonnal a köves, ásványos karakterével vesz le a lábamról. Én szeretem az ilyen stílusú illatvilágot, akárcsak a jó meccseket. Persze azért van itt más is, második szaglásra. Főleg érett sárga alma és körte, továbbá egy kis fűszeresség. Nem emlékszem rá, hogy mi, de a konyhából ismerős. Talán kakukkfű?

Na, menjünk is tovább, hiszen zajlanak az események a mérkőzésen. Helyzetek itt is és ott is. Talán ebben az időszakban volt a legtöbb esélye a madridiaknak, hogy egyenlítsenek, és ez ki tudja milyen meccset hozhatott volna. De nem lett egál, épp ellenkezőleg: megint a Tottenham szerzett gólt és megint Alli. A második gól, az első korty. Tartalmas, egyensúlyos, elegáns és hosszú. Van benne mélység és főként terroir. Hamisítatlan tokaji bor. Élénk és a legjobb formájában lévő furmint ez. Az aromatikát már nem csupán az ásványosság uralja el, hanem van benne gyümölcs is rendesen. Kb. 2 kiló alma egyetlen kortyban, továbbá 1 kiló körte. Az almának az a típusa, amelyet a legjobban szeretek: érett és mégis ropogós, kicsi fanyarsággal. Tartalmas és ízes, mint a régi almák voltak még a multikorszak előtt. A körtéből pedig inkább a kemény húsú, de érett és ízletes fajta jut eszembe.

Ahogy az lenni szokott ilyen helyzetben, a hátrányban lévő csapat mindent egy lapra téve rohamoz és persze hátul kinyílik. Épp annyira, hogy egy profi ellenfél simán lekontrázza és gólt szerezzen ellene. Eriksen talál be: 3:0!

Olyan magabiztos ma este a Tottenham a világ legjobbjának tartott klubcsapata ellen, mint ez a furmint a poharamban. A bor teste lenyomja a nyelvemet, szóval van beltartalom rendesen. Ennek egyik pillére a 13 és feles alkohol. A gyümölcsösség viszi a kortyot. Mellette a sósság és kicsi fémesség mutatja a terroir értékeit. Mindezt elegánsan és szofisztikáltan hozza a korty. A rafinált fűszeresség nem bántja, hanem díszíti az összképet. A lecsengést pedig még most is érzem, annak ellenére, hogy közben szépített a Real Madrid CR7 jóvoltából. Ez a szépítő találat egyébként számomra egy kicsit váratlan, kiszámíthatatlan volt. Talán épp ez teszi izgalmassá a végét, mint ahogy egy jó bornál a hosszú lecsengés…


Maradt a 3:1 és nekem egy kiváló bor-meccs párosítás. Nem csupán ételekhez lehet és kell társítani a borokat, hanem nyilván alkalmakhoz is. Ilyen volt ez az este és ez a 90 pontos Hétszőlő Furmint Selection. Megérte fennmaradni!

2017. május 21., vasárnap

Vig Zsolt - Zalai Szürkebarát 2015

A Zalai borvidék egy ritkán emlegetett, kevésbé ismert borvidék, ahonnan Vig Zsolt érkezett a május elején megnyílott GáBor és Pálinkaház megnyitójára, és persze hozott is magával néhány palack bort, melyekkel a borvidéküket és persze (főleg) magukat promotálta. Kabar, szürkebarát és merlot borokat hozott magával. A merlot-t a szomszédos asztalnál kóstoltató Stier Pincészet merlot-jával vetettük össze, és azt kell mondjam, hogy bár magasan a villányi tétel volt a nyerő, Zalából semmiképp nem számítottam ilyen tömör, testes anyagra, bár a tanninokkal még van dolga a bornak a palackban. Nekem nagyon ízlett Zsolt szürkebarátja, ezért a végén a kezembe nyomott egy palackkal a maradékból, amit már nem akart hazavinni. Nagyon jól tette, így most tudok róla írni néhány sort. 

A Zalai borvidék dimbes-dombos, még egyes településeinek a nevében is a tolkieni Megyére hajazó tájegység. Hogy miről is beszélek? Nos: Bérbaltabár, Csáford, Galambok, Miháld, Orosztony, Vindornyalak, Csörnyeföld, Eszteregnye, Kerkateskánd, Rigyác, Söjtör, Tormafölde és még sorolhatnám. Viszont ebben a megyében nem hobbitok laknak és nem sör alapanyagát termelik - legalábbis történetünk most nem erről szól -, hanem szőlőt és természetesen abból jóízű borokat állítanak elő. A dombokat agyagos, üledékes talaj alkotja jórészt lösztakaróval, ezért ásványosságot nem kell keresnünk a boraikban. A csapadékmennyiség viszont itt a legmagasabb az országban és ehhez hozzávetőleg 1950 órás éves napfény és valamivel hűvösebb klíma járul, amelyek ugyebár alacsonyabb alkoholtartalmú, könnyedebb, gyümölcsösebb boroknak kedveznek. Ezért is szolgált meglepetésként a robusztus (bár még egy picit nyers tanninnal ékeskedő) merlot és ez a szürkebarát, mely 13,5%-os alkohollal bír. 

Vig Zsolték Miháldon gazdálkodnak, a Kis-Balaton déli csücskétől nyílegyenesen délre, az M7-es autópálya alatt, Nagykanizsa keleti szomszédságában, ami talán mindjárt megoldás is a magas alkoholra, ugyanis a Magyarország klímatérképére kattintva felfedeztem, hogy bizony ez a terület mérsékelten meleg és mérsékelten nedves klímájú, szemben a megye nagyobb területével, ahol a klíma inkább mérsékelten hűvös és nedves. Tehát minden adott a jó cukorfokhoz és a jó zamatokhoz. A család idestova 30 éve foglalkozik borkészítéssel 3 hektáros birtokukon. Háromféle fehér és háromféle vörös szőlőt termelnek: kabart, rozáliát, szürkebarátot, kékfrankost, merlot-t és cabernet franc-t. Nemrégiben alakítottak át egy kétszáz éves pincét autentikus borkóstoló helyiséggé, ezzel is növelve vendéglátó kapacitásukat.

Végül a borról, amiért nekiültem ezt a bejegyzést legépelni. Kitöltve színe közepes intenzitású citrom. Beleszagolva szépen érkeznek a fajtajegyek, az érett citrusosság, barackos gyümölcsösség mellett akácméz, pici gyömbér és vanília, és a legvégén, a maradék fél kortyból frissen vágott tölgy (pont olyan, mint amikor az erdei túrán elsétálunk az egymásra rakott farönkök mellett). Kóstolva picit testesebbet vártam, talán egy pici maradékcukor jól állna neki, de jó savszerkezet, citrusos, fűszeres, enyhén gyömbéres aromák egy leheletnyi tanninnal igazán izgalmas kalandozásnak bizonyultak. Hosszú utóízt hagyott a számban, érzek benne még néhány év fejlődési potenciált, kíváncsi lennék, milyen lesz, amikor a hordó teljesen integrálódik. 86 pont.