Vitis borok "górcső alatt" - Palancsa Laci élményei

Laci barátom múltkor rendelt egy karton Vitis bort, és megígérte, hogy ír róluk pár sort ide a Borklikkre, én pedig örömmel osztom meg tapasztalatait. Íme:

Vitis borsor 2016-ban

Néhány hét elég volt arra, hogy meggyőzzem magam arról: meg kell kóstolnom a Tolna-megyei Vitis pincészet borait, már csak azért is, mert jómagam is tolnai vagyok. Van az úgy, hogy az ember kicsit kéreti magát, meg utánaolvas, képeket nézeget a borokról, de azért egyszer csak eljutunk odáig, hogy mindegy ki mit ír, vagy gondol egy tételről, csak meg kell kóstolni.

Kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert borról írni nagyjából olyan, mint zenéről beszélni. De azért kicsit könnyű helyzetben is vagyok, mert közel 20 évig dolgoztam rádiós műsorvezetőként, ahol végülis beszéltem a zenékről. Azért persze meg is hallgattuk őket. Most pedig ugyanígy jártam el a borok tekintetében is, csak itt előbb kóstoltam, aztán beszélek róluk, a zenéknél meg ez fordítva volt…

Na nézzük:

Hat különböző tételt kóstolhattam és mivel mindegyikből egy palack állt rendelkezésemre nem siettem el a dolgot. Volt módom visszakóstolni, elemezgetni a tételeket.

Kékfrankos 2012:

Gondoltam egy vörössel nyitok, ha már abból van lényegesen több. A címkén azt olvastam, hogy 24 hónapot volt barrique hordóban a bor. Ejha! Akkor lehet, hogy elég fajsúlyos lesz? Olyan volt, mintha az igazi kék frankokat, mármint a bankókat nyalogattam volna. A papírban ugye fából származó cellulóz van. Na, ebben a borban is elsősorban ezt éreztem. Sok fát! Sok, sok fát, sok, sok, sok fát… túl sok fát! Pedig én szeretem a fásabb karaktert, de ez azért nagyon ráült a gyümire.

Chardonnay 2010:

Szeretem ezt a fajtát, mert már kóstolhattam kiváló Ch tételeket. Ez is korrekt hordós Ch. Nekem jobban bejön ez a stílus, mint a chablis-i. Négy szóval mondva: krém-vaj-citrus-barack. Kellemes, de nem kiemelkedő bor.

Pinot Noir 2011:

Egy 16 hónapot barrique-ban pihent Pinot. Egy picit talán már túl van a csúcsán, de azért kellemes. Elegáns savak és tannin, szép gyümi aromák. Egy picit sok alkohol. Ha egy százalékkal kevesebb volna, akkor több volna…

Merlot 2011:

Cseresznye és csoki. Nekem bejön ez a párosítás, én a Kirsch tortát is kajálnám reggelig. Ha érett a cserkó és ét- a csoki, akkor csak randizzanak bátran. Úgy, mint ebben a tételben.

Cabernet Sauvignon 2009

Letisztult és szép, egyensúlyos bor. Annyi minden van benne, hogy felsorolni is hosszú lenne. Csak a leglényegesebb képzettársítások és sejtések jönnek felsorolásszerűen: sötét bogyósok, mák, vanília, étcsoki, bonbon, bors… Elegáns hordóhasználat; savak és tannin: OK; alkohol egy leheletnyit sok.

Cabernet Franc 2011:

Éreztem, hogy ezt kell a végére hagynom. Vitisék összehoztak egy klafa bort J Szegfűszeg, ánizs, áfonya, feketeszeder, étcsoki, lekvár, negró és egy kis nápolyi (de ez már nem is igaz). Kerek, egész estét betöltő szórakozás, akárcsak egy családi Disney mozi. Veszek még, mert van még benne érlelési potenciál. Köszi J

Palota Pince - Arridens 2013

Közepesen mély intenzitású gránátszín, lilás reflexekkel. Intenzíven érkező illatában először a hordó fás, édes cseres, vaníliás illata mutatja magát, majd a cseresznye és szegfűszeg bontakozik ki a mélyén egy kis medvecukorral, mogyoróval. Ízében szép egyensúlyt mutatnak a fő összetevők. Az illat után várt aromái mellett a csokoládé is megjelenik. Játékos savak, kevés, de integrált tannin, közepesen telt test, összetett ízek és szép hosszú búcsú. Megérte az árát. 91 pont.

"Pillanatig tart csupán, de örök nyomot 

hagy maga után

Senki sem oly gazdag, hogy

nélkülözni tudná, és senki sem oly

szegény, hogy meg nem érdemelné.

Az igaz barátság látható jele,

hintsd be a világot vele.

A mosolyod: nyugalom a megfáradottnak,

 bátorság a csüggedőknek,

vigasztalás a szomorkodóknak."

Palota Pince - Villa Rustica 2014 (merlot, kékfrankos, cabernet sauvignon)

Középen a Püspöki Palota, mely igazi kincseket rejt

Szép tavaszias nap volt, mikor egy november eleji hétvégén nyakunkba vettük Sümeget. A cél a kirándulás és várnézés volt elsősorban, de szerepelt a programunkban a tavasszal egy Borhálós rendezvényen megismert borász/borászat, Egly Márk pincészete, a Palota Pince meglátogatása is. Sajnos a weboldalon feltüntetett nyitva tartásra nem lehetett hagyatkozni, ugyanis senkit nem találtunk a pincénél, így kicsit csalódottan, de reménykedve a délutáni nyitvatartásban vágtunk neki a várhegynek. Szerencsére késő délután, mikor a várnézést befejeztük, egy nagyobb rendezvényt bonyolítottak éppen a pincénél, így be tudtunk slisszanni vásárolni pár palack bort, de kóstolni és a borásszal picit beszélgetni nem volt lehetőség. Sebaj. Az a tanulság, hogy ha kis borászathoz igyekszünk mindig telefonáljunk előre, mert már többször megjártuk, hogy ad hoc jelleggel nem mindenhol lehet megjelenni.

No, de a bor!

Kerestünk valami könnyedebb vöröst, valami beszélgetős, otthon esténként iszogatóst, és a Villa Rustica névre hallgató házasítást ajánlották. 

Kitöltve is egyből szembetűnik könnyedsége, mikor az egészen áttetsző rubin színű ital szépen, vidáman, játszi könnyedséggel pörög körbe a pohár falán.

Illatában a piros gyümölcsöket idézi, főleg a cseresznyét, epret, málnát és talán a meggyet, melyeket egy ici-pici hordó fűszerez. Érdekes, hogy az eper és málna aromát másnap és harmadnap a hűtőből frissen kivett maradék kitöltésekor éreztem csak. 

Ízében is uralkodnak ezek a gyümölcsök, amiket kis paprikás ízvilág és fűszeresség is kísér. Savai ressek, tanninja alig észlelhető, lecsengése egész hosszú. Nagyon kellemes, könnyed kis ivóbor, nyár esti beszélgetések, kertipartik bora. Számomra inkább ez, mint az oportó, ebben nem érzem azt a megmagyarázhatatlan mellékízt. 85 pont.

Hárs Pincészet - Szajki Merlot 2012

A pohárban vastag gliceringyűrű, mély bíbor szín fogadja a tekintetet. Közepesnél alig intenzívebb illatában érett meggy, szeder és bors, mely aromák ízében is visszaköszönnek, a bors egy kicsit túlzó is. Lágy savak, még egy kicsit vad tannin, nagy test, középhosszú érett meggyes lecsengés. Szívesen visszakóstolnám jövőre, kíváncsi vagyok, mit mutat akkor. 84 pont.

Matias - Szekszárdi Merlot 2008

Sok mindennel el vagyok maradva, így néhány borleírással is, de ma este egy palack merlot mellett elkezdtem bepótolni önként vállalt kötelezettségeimet. Az elmúlt néhány hónapban nagyon jó áron lehetett hozzájutni a Matias Pincészet szekszárdi boraihoz, így ehhez a merlot-hoz is, mely Vinagora ezüstérmet és AWC aranyat is nyert. Nyár óta vártam az alkalmas pillanatra, amikor is egy ilyen kvalitással bíró bort fogok kóstolni.

Rubin színén barnás reflexek árulkodnak koráról. Vastag, testes borról tanúskodnak a gliceringyűrű és a pohár falán boltíveket rajzoló borcseppek. Illatában a piros gyümölcsök, főleg az eper a fő motívum, de mögötte megjelenik a hordó édes füstössége. Kóstolva szintén a piros gyümölcsök vezetik a kortyot. Kerek savak, érett tannin, közepesnél kicsit nagyobb test, fűszeresség. Igazi férfias száraz vörösbor, hosszú étcsokoládés lecsengéssel. 91 pont.

Ui.: A dióval nem igazán harmonizál, kóstoláshoz inkább sajtot vagy sima kenyeret javaslok.

A heti kóstolásaim

Tiszta, intenzív borostyánsárga színvilág. Illata komplex, főleg aszalt gyümölcsök, nektár és virágos jegyek jelentkeznek benne. Kortyolva szép, üdítő savak, közepesnél teltebb test és aszalt barack. Nagyon jó ivású, gazdag illat és ízvilágú bor nagy extrakttartalommal. Az idő vasfoga nem ártott neki, nagy élmény volt nálam idősebb bort kóstolni. Nem hittem, hogy ilyen minőségi bort készítettek már abban az időben. 92 pont.

Epres, málnás illat és ízvilág. Csodálatos savak, lenyelve pici grapefruitos kesernye, majd hosszú lecsengés. Igazi péntek esti ellazulós rosé. Lehet, hogy túlértékelem, de nálam 95 pont, hiba gyakorlatilag nincs benne.

Íze az éretlen piros gyümölcsökre hajaz, viszont föccsnek kitűnő választás.

Juhász Testvérek - Egri Merlot 2011

Az új év első borát az egri borvidékről választottam a karácsonyi boraim maradékai közül. Ez egy 2011-es Merlot. Régen ittam merlot-t, és itt még bejegyzést sem írtam egyről sem, ezért kezdtem ezzel az évet.
A bor mozgékonysága, lefolyása lassú. Színe mély bíbor, lilás vastag gyűrűvel. Közepesen intenzív illatában először a tölgyhordón kívül más nem érződik, de kicsit szellőztetve, pihentetve nyílik a meggy, bonbonmeggy.
Kóstolva nagylelkű alkohol (13,5%) kíséri a szép savakkal felépített, bársonyos tanninnal rendelkező, telt testű, kiegyensúlyozott, harmonikus vörösbort. Ízében szintén a konyakmeggyre emlékeztető jegyeket lehet felfedezni, melyeket a tölgyfahordó dominanciája kísér. Egy kicsit több zamat kellene, kevesebb hordó. 84 pont