
Az első egy régebbi nagy kedvenc Felső-Magyarországról (Eger környéke), Tóth Ferenc 2015-ös Kadarka Sillere. Színében picit oxidáltnak tűnt barnás-tégla színével. Illatában persze rácáfolt erre, szépen érkeznek gyümölcs oldalon a cseresznye, érett eper, fűszer oldalon pedig a fahéj, szegfűszeg, puncs. Ízben is visszaköszönnek ezek az aromák. Savai lehetnének élénkebbek, egy kis hozzáadott szénsav próbálja eme hiányosságát pótolni. Ennek ellenére kellemes, ámde egyszerű ivóbor. 81 pont.
Aztán Németh János 2014-es Szekszárdi Sillere következett. Csillogó rubin szín, mint egy igazi ékkő. Intenzív hordós jegyek érkeznek először: tölgy, mogyoró. Aztán szépen sorakoznak a gyümölcsök: cseresznye, meggy, málna; és a fűszerek: szegfűszeg, bors. Ezután még valami: méz! Szinte hihetetlen! Pedig méz. Ízében is szépen jelentkeznek a várt ízjegyek. Lendületes savak, egészen halovány tannin, hosszú lecsengés és egyensúly. 89 pont.

Elfogytak a sillereim, de most hétvégén megyek Villányba, s ha találok valahol, akkor folytatom a sort jövő héten.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése