![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2PaKVz7hzBLOQgQY89uwYQE288Py3SngQrSf8zHHzNdNDjZdJRP6A_4GY33_4-pCkqpzcwYh0oybOz36h-niQfBRqnzn1ZWN2VQvqDwZTqnnJD0mbyFbeTwz_Zd7gPGCy2wi2fzsBplc/s200/WP_20170127_21_44_33_Pro.jpg)
Az első egy régebbi nagy kedvenc Felső-Magyarországról (Eger környéke), Tóth Ferenc 2015-ös Kadarka Sillere. Színében picit oxidáltnak tűnt barnás-tégla színével. Illatában persze rácáfolt erre, szépen érkeznek gyümölcs oldalon a cseresznye, érett eper, fűszer oldalon pedig a fahéj, szegfűszeg, puncs. Ízben is visszaköszönnek ezek az aromák. Savai lehetnének élénkebbek, egy kis hozzáadott szénsav próbálja eme hiányosságát pótolni. Ennek ellenére kellemes, ámde egyszerű ivóbor. 81 pont.
Aztán Németh János 2014-es Szekszárdi Sillere következett. Csillogó rubin szín, mint egy igazi ékkő. Intenzív hordós jegyek érkeznek először: tölgy, mogyoró. Aztán szépen sorakoznak a gyümölcsök: cseresznye, meggy, málna; és a fűszerek: szegfűszeg, bors. Ezután még valami: méz! Szinte hihetetlen! Pedig méz. Ízében is szépen jelentkeznek a várt ízjegyek. Lendületes savak, egészen halovány tannin, hosszú lecsengés és egyensúly. 89 pont.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHQqoD1khuUBtz-6kibx5tolij2rY9e5QVL8uUyYtmrfNMaOR06L8MkrgPJAMtGZWseqsp2SnC0b_6KEexjAHfwRUzEvMAuyPpRKa2RP-hMwcHbtQJttdki-kIDsYdFz_H1_ED63TiKdw/s200/WP_20170205_18_47_17_Pro.jpg)
Elfogytak a sillereim, de most hétvégén megyek Villányba, s ha találok valahol, akkor folytatom a sort jövő héten.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése