2016. szeptember 11., vasárnap

Kristinusszal a fedélzeten

Nyaralásunk vége felé egy érdekes telefonhívást kaptam. Egy régi kedves ismerősöm keresett meg, aki a Kristinus Borbirtokon dolgozik, hogy be tudnék-e segíteni nekik egy izgalmas küldetésbe, miszerint balatoni sétahajókon kellene Kristinus borokat kóstoltatni. Nem bólintottam rá rögtön, kellett egy fél óra tanakodás magamban, hogy meggyőzzem önmagam, hogy tudok már annyit a borokról, hogy egy laza órát vadidegenek előtt el tudok róla csevegni. Elvállaltam. Nem bántam meg: megismerhettem így a Kristinus Borbirtokot, új emberekkel találkoztam, közelebb kerültem szülőföldem borvidékéhez és egyben boraihoz (mind lelkileg, mind érzékszervileg) és kipróbáltam magam egy teljesen új státuszban. 


A dolgom az volt, hogy miután kifut a sétahajó és kitöltésre került az első pohár bor, én beszéljek egy picit a kóstolt borokról és ismertessem meg a közönséggel a Kristinust. Úgy gondoltam, ez a kis kaland megér egy posztot, ugyanis emiatt a munka miatt több dél-balatoni bort is kóstoltam az elmúlt időszakban, és újra felértékelődött bennem ez a borvidék. Nem hiába fedezték fel már a rómaiak idején, kábé 2000 évvel ezelőtt, hogy e vidék kiválóan alkalmas szőlő termesztésre, így bortermelésre is. Tudniillik a Balatonboglári borvidék területe, mely szinte az egész déli parton fut végig Zamárditól egészen Marcaliig, szinte teljes egészében lösztalajjal rendelkezik, több helyen tápanyagban gazdag erdőtalajokkal, agyagbemosódásokkal vegyesen. A löszről tudjuk, hogy 3-7%-ban tartalmaz meszet, mely segíti a bort a szép savszerkezet kialakulásában, illetve ahol a lösz a talaj felszínét borítja, ott többszörözi a nap szőlőre gyakorolt pozitív hatásait, hiszen a lösz visszaveri a napfényt, így nagyobb napfürdőben részesíti a tőkéket. 


A kiváló termőtalajon túl a Balaton közelsége teszi még különlegesebbé a terroirt, hiszen a magas napsütéses órák száma és a szőlőtermesztésre kifejezetten előnyös 11°C körüli éves középhőmérséklet mellett a tó közelsége egyfajta klímakiegyenlítő hatással bír, hiszen a nyári forróságot mérsékli, a téli dermesztő hidegeket pedig enyhíti, így biztosítva kiegyensúlyozottabb klímát a tőkéknek. Említésre méltó még, hogy bizonyos dűlőkre, melyekre "rálát" a Balaton, még dob egy kis plusz napsütést a tó víztükre, ezzel elősegítve a szőlőszemeknek a cukorgyűjtést. Az északi part hegyei pedig feláramló légmozgást indikálva segítenek ritkítani a déli parton a komoly jégesők valószínűségét. 

A Balatonboglári borvidék körülbelül 10 ezer hektáros területéből csupán 3200 hektáron termel szőlőt kábé 2800 gazda, akik az előbb említett talaj- és klímaadottságokat, a sok száz éves szőlészeti, borászati hagyományokat kihasználva olyan szintű munkát végeznek, olyan minőségű bort állítanak elő, hogy a Magyar Borakadémia alig három évtizedes fennállása óta háromszor ítélte dél-balatoni borászoknak az Év Borásza díjat: 2006-ban Garamvári Vencelnek, 2008-ban Konyári Jánosnak és 2010-ben pedig Légli Ottónak; és egy ízben pedig az Év Pincészete díjat is borvidéki pincészet kapta, mégpedig 2013-ban az Ikon Borászat. 


A Kristinus Borbirtok osztrák tulajdonosai is ebben a terroirban találták meg a borászati filozófiájuknak legmegfelelőbbet, amikor 2009-ben elkezdték munkájukat Kéthelyen. A borbirtok tehát a Balatonboglári borvidék nyugati bejáratánál fekszik (így lettek ők a "Pincekulcs a Balatonhoz" kihasználva a Balaton kulcslyuk formáját). 55 hektáron gazdálkodnak és szőlőültetvényeik a Marcali-hát legjobb dűlőin, a borvidék legmelegebb területein fekszenek. Főborászuk Nádas Szilárd, aki az Etyek-Budai borvidéken műveli saját kis birtokát is. A fajtaválasztékukban szerepel a legtöbb szőlő, ami a Dél-Balatont jellemzi, így termelnek olaszrizlinget, sauvignon blanc-t, chardonnay-t, sárgamuskotályt, Irsai Olivért, kékfrankost, cabernet franc-t, cabernet sauvignon-t, zweigeltet és merlot-t.


A birtokközpont mindamellett, hogy hipermodern külsejével inkább emlékeztet egy űrkutatási centrumhoz, mintsem borászathoz, egy igazi borrajongónak felejthetetlen élményeket tud nyújtani. Ugyanis az épület nem csak a birtok mindennapi dolgait intéző irodai alkalmazottaknak és borászati dolgozóknak, a feldolgozóüzemnek, a palackozónak, a 400 db 225 literes barrique hordónak, a 70 db 500 literes ászok hordónak, az 13000 hektoliternyi tárolókapacitással bíró acéltartályoknak biztosít helyet, hanem a szó szoros értelemben szórakoztatókomplexumként is működik. Ugyanis ha már eljut ide egy borturista, szinte az egész napját tartalmasan el tudja a Kristinusnál tölteni. Akad itt szabadtéri színpad, ahol koncertek és különböző kultúrprogramok kapnak helyet, a borbárban végigkóstolható a majd 20 tételből álló szortiment, éttermük, a Gasztro Műhely `a la carte étlappal várja az éhes vendéget, majd a bormoziban helyben sütött Grissini snack és finom bor kíséretében kényelmes fotelből lehet egy jó film közben kikapcsolódni. Az sem probléma, ha autóval érkező vendégek sofőrjei is részt vennének boros programban, hiszen 10 szobás borhotel, Vinotel áll a megfáradt borturisták rendelkezésére. Mi tartana vissza hát egy borkedvelőt, hogy ellátogasson ide?


Ízelítőül néhány bor, amit nekem kellett a sétahajózás közben kóstoltatni, és amibe természetesen nekem is volt alkalmam bele-belekortyolni:

Fedélzeti Fehér 2015:

2015 nagyon jó év volt, egészséges szemeket tudtak szüretelni, nagyon jó cukorfokkal, és ez jól érzékelhető ezen a tételen is. Az intenzív sárga húsú gyümölcsös illat után a korty is hozza az elvártakat. A közepesen telt test, a szép savgerinc, az extraktok olyan zamatkavalkádot képeznek a szájban, hogy a relatív magas alkoholtartalom teljesen eltűnik a szerkezetben, és csak a hosszú utóíz lecsengése közben megjelenő torokmelengető érzés tanúskodik arról, hogy azért bizony csínján kell vele bánni. A bor 37%-ban chardonnay-t, 25%-ban sauvignon blanc-t tartalmaz, melyek a szép savgerincért és jó beltartalomért felelnek, továbbá sárgamuskotály, Irsai Olivér és szürkebarát kerekítik le a szerkezetet, teszik könnyedebbé, lágyabbá, kedvesebbé a bort, illatában pedig virágos jegyek jelennek meg tőlük.

Fedélzeti Rozé 2015:

Szintén a tavalyi évjárat pozitív jegyeit hordozza magán, kékfrankos és cabernet sauvignon házasításával készült. Illatában picit ugyan visszafogottabb, de azért szépen érkeznek a piros gyümölcsös jegyek. Ízében ropogós savak, közepes test és picit talán magas alkohol, de nagyon gyümölcsös, nagyon nyárias bor.

Fedélzeti Vörös 2015:
Forrás

Merlot, kékfrankos, zweigelt és cabernet franc azonos arányú házasításával készült. A pincészet célja egy szép, könnyedebb, gyümölcsös karakterű, nyárias vörösbor kialakítása volt. Ehhez a mustot acéltartályban áztatták és erjesztették héjon 22°C-26°C között tartva a hőmérsékletét, körfejtéses, levegőkevertetéses módszerrel. Az almasav bontás szintén acéltartályban történt, majd a kész bort rögtön palackozták, hogy megőrizzék gyümölcsösségét, frissességét. Beleszagolva intenzíven érkeznek gyümölcsös jegyei: szilva, málna, meggy. Ízlelve is robbannak a gyümölcsök a szájban. Kiváló nyári bor, kerti partik bográcsos ételeinek kísérőboraként tudnám elképzelni. 

2 megjegyzés :

  1. Köszi a cikket! Élvezet volt olvasni :) Ezek után meg kell kóstolnom ezeket a tételeket!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem bánod meg, de a többi boruk is korrekt anyag. Szerintem a Sast feldobom egy kóstolón.

      Törlés