Szászi Pince - Szigligeti Rózsakő 2015

Március 15-ét azzal ünnepeltük, hogy ellátogattunk a Szent György-hegyre. A látogatás célja nem borozás volt, csupán egy öt évvel ezelőtti túra felelevenítése, de ehhez naná, hogy hozzá tartozott az útba eső Szászi Pincénél való borvásárlás is. Az egyik ezek közül ez a Szigligeti Rózsakő volt, melyről e bejegyzés is szólni fog.

Először néhány szó a pincéről. Szászi Endre csaknem 20 hektáron gazdálkodik, és kizárólag ökológiai gazdálkodással műveli szőlőit, fajélesztőket pedig nem használ, mert az Ő ideológiája szerint a terroirt csak így lehet a borokon keresztül bemutatni. A területek zöme a Szent György-hegyen van, de gondolom Szigligeten is van pár hektár, hiszen ez a bor is onnan való, és elvileg csak saját, öko gazdálkodással termelt szőlőből készít bort, viszont erről nem találtam sehol egy sort sem leírva. 

És néhány szó a rózsakőről. Az egyik kedvenc fajtám. Imádom azokat az élénk, vibráló savakat. A budai zöld és a kéknyelű keresztezésével hozta létre Dr. Király Ferenc még az '50-es évek végén. A rózsakő magas termésmennyiség mellett is igen jó minőségű termést ad, aszályos években is kitűnő savszerkezettel lehet szüretelni. Bora savas karakterű, leginkább a kéknyelűhöz hasonlítható.

Ez a bor olyan, mint egy jó regény: van eleje, közepe, vége. Az elején hamar felkelti az érdeklődésem, és egy percig sem engedi lankadni, az események - ezesetben az ízek - láncolata izgalmas egymásutánja tart a beteljesedésig, a happy endig, ami nem nyúlik unalmasan hosszúra, de tartogat még meglepetéseket, izgalmakat.

Hívogatóan csillogó arany színvilág. Izgalmas, lassan nyíló illat, benne kezdetben citrusok, lime, mineralitás, akácvirág, sőt akácméz, és furcsa módon a végén vanília, sőt még kókusz is - bár ezek már csak a pohár alján maradt néhány cseppből fejlődtek. Nem hittem, hogy volt hordóban, pedig ez arról tanúskodna. Valahol olvastam, hogy a pincészet akáchordókban is érleli a borait; arra tippelek, hogy ez a Rózsakő is töltött benne néhány hónapot. Ízében a citrusosság a vezérvonal, de nagy hangsúlyt kap mellette az ásványosság is. Lecsengésében a frissen reszelt gyömbér ízével búcsúzik korty, de ezt a gyömbérízt nem kell annyira intenzívnek képzelni, ettől nem tisztulnak a légutak, nem folyik a könnyünk, hanem szépen hosszan üdítve macerál. 89 pont.