2017. március 18., szombat

Két vörös a tél végére

Palancsa Laci kóstolása

Mondjuk egy csendes péntek estén, amikor a család már alszik és csak az asztali lámpa halk duruzsolása hallatszik. Kedvem támadt leírni az élményeimet ezekről a szép borokról.
Egy Syrah Egerből, a Balga Pincészettől és egy Villányi Franc a Csányi Pincészettől. Mindkettő tetszett, de a Franc valósággal elvarázsolt. Hogy legyen íve a dolognak, kezdjük a syrah-val.

Balga Pincészet, Eger – Syrah 2013


A címkén azt olvasom, hogy ez a bor 2,5 évig érett 225 literes használt hordóban. Akkor nagyjából 2016 közepe felé kerülhetett palackba és közel egy évet pihent még abban, mire a poharamba került. Egy szép kutya van a címkén és egyébként is kifinomult az egész design. Olyan a bor is: letisztult és tartalmas. Nem akar maga alá gyűrni, nem akar letaglózni. A színe is játékos, mert igazából csak megpörgetve látszanak jól a lilás árnyalatok a rubinba ágyazva. Nem olyan sötét, mint amilyenre a fajtánál talán számítanánk, de kifogástalan a megjelenése. Élettel teli és ez már az illatában is érződik. Átjön a Syrah és a hordó fűszeressége is, de van benne vibráló gyümölcsös, elsősorban meggyes karakter is. Olyan ez a meggy, mint az a néhány szem, amit gyerekkoromban kutyafuttában vettem magamhoz abból a kupacból, amit édesanyám pitesütéshez készített elő hajdanán. Megvan az élmény? Na, ez jön a kortyban is. Kellemesen fanyarkás, üde és mégis érett meggyes ízvilág. Közepes test, frankó tanninnal. A legjobb békebeli ét- Tibi csokit is felidézte bennem a lecsengése. 88 pont.

Csányi Pincészet – Kővilla Villányi Franc 2012

A legjobb hőmérsékleten kóstoltam. A borász 18 fokot javasol és én csupán egy órára tettem a hűtőbe. Bár nem mértem, de nagyjából 18.223 fok lehetett. Még arra is odafigyeltem, hogy mikor már meglazult a kezeim között a parafa dugó, akkor nagyon óvatosan játszottam ki az üvegből. Azért, mert mostanában hallottam, hogy ha nagy pukkanással jön ki a dugó, akkor az egy sokk a bornak, mely akár a minőségére is hatással lehet. Rajtam ne múljon, én türelmes is tudok lenni.
Ez egy hamisítatlan, csodásan élénk rubin színű bor. Kellemes, meleg tónusú, érett gyümölcsös, kicsit szamócás illata van, egy leheletnyi füstösséggel, amely azonban nem ül rá, sőt jól áll neki. Csalogató, csábító és kifinomult az illata. Don Juan lehetett ilyen.

A korty is ehhez illő. Nagyon szép, friss savszerkezet. Az alkoholnak köszönhetően elsőre egy pici édesség érezhető, de mindjárt jön a kellemes fanyarság is mellé. Elegáns és férfias karakterű bor. Igazán nemes ital. A közepes tannin nagyon szépen beépül. Az érett meggyes ízvilágot csokoládés jelleg egészíti ki. Szinte végtelen a lecsengése. A korty után még hosszú ideig vendégeskedik a számban. Ez egy igaz ÜDE bor…Ü De jó inni! 92 pont.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése