Pécsi Borozó X. - Mecseknádasd, a rejtőzködő borfalu

Néhány héttel ezelőttig még csak nem is tudtam a „rejtőzködő borfalu”, Mecseknádasd létezéséről, de az október 14-i Borszeminárium előtti vasárnap Mecseknádasd környékén tett kirándulásunk, majd a szeminárium tematikus kóstolója után már alapos, mélyreható ismeretekkel bírok a vidékről. Bátran elmondhatom, hogy nem mindennapi élményeket nyújt Mecseknádasd és környéke azoknak a történelem- és természetbarátoknak, akik az ízlelőbimbóikat is megcirógatnák a helyi borászok költeményeivel.

Ezúttal Mecseknádasd legnagyobb bortermelője, Hetényi János tartotta az előadást és vezette le a kóstolást. A rendkívül érdekes előadáson megismerkedhettünk a falu történelmével egészen az ókortól Skóciai Szent Margit középkori legendáján át, a falu törökkori szerepén keresztül napjainkig. Megtudtuk, hogy a falu legfontosabb eseménye a német betelepítés volt, és hogy milyen súlyos károkat okoztak a borászatban (is) a II. világháború utáni kitelepítések, majd az újabb fellendülést az utóbbi évtizedekben részben a visszatelepülő borászcsaládok, részben a borkultúra reneszánsza okozta.

Az eddigiektől eltérően 13, azaz tizenhárom bort „kellett” végigkóstolnunk (szegény mi, de rossz is volt nekünkJ), melynek tetemes része, hat fehérbor volt, egy rozé, egy siller és öt vörös.

1. Sós András – Rizlingszilváni 2013: Zöldessárga színvilág, illatában citrusok, melyek az ízében is megjelennek, pici szénsav teszi lendületesebbé, nyárias frissítővé a bort.
2. Arnold János – Chardonnay 2013: Színében szintén zöldes reflexek, aromáiban citrusok és kis vajasság. Kicsivel vastagabb az előzőnél, de a nyárias frissítő jelző még erre is érvényes, főleg a bizsergető szénsav miatt.
3. Rauschenberger Pince – Chardonnay 2013: Egy komplexebb, „őszintébb” Chardonnay. Illatában megjelenik a hordó tölgy illata, az ananász és a citrusok. Íze szépen harmonizál illatával.
4. Ifj. Rauschenberger – Olaszrizling 2013: Az előzőekhez képest kevésbé intenzív illat és ízvilág jellemzi némi barack kis kesernyével.
5. Wekler Pince – Sauvignon Blanc 2013: Színe halvány zöldes beütéssel, illatában először a macskapisi majd kiszellőzve sárgahúsú gyümölcs. (Még mindig kérdéses, hogy ha nem olvasom előző este a Pécsi Borozón az „És akkor ki érzi a macskapisit?” című cikket a Borszakkör Sauvignon Blanc kóstolójáról, akkor is érzem-e ezt a szagot, vagy csak az agyam fura játéka?)
6. Wekler Pince – Pinot Blanc 2011: Arany szín és gliceringyűrű jelzi, hogy ez a battonage technológiával készült bor már egy komolyabb tétel az előzőekhez képest. Illatában a fahordó jegyei a dominánsak, főleg a vanília, de némi aszalt gyümölcs aroma is jelen van. Íze egy kicsit fáradtnak tűnik, kevésbé érződnek a gyümölcs aromák, sokkal inkább a hordós érlelés közben szerzett jegyek, mint pl. a vanília.
7. Makk Pince – Három Testőr Rozé 2013: Cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot házasításából készült vöröshagymahéj színű ital kevésbé intenzív illatokkal, de annál élvezhetőbb ízekkel, szép savakkal, a szokásosnál magasabb testtel, a lecsengésben finom kesernyével lopta be magát a szívembe.
8. Hetényi János – Fuxli 2013: Bevallom, életem első sillere volt ez a tétel és egyelőre nem ragadt magával ez a stílus. Cseresznyés színvilág, fűszeres, csípőspaprikás illat és ízaromák kis széndioxiddal, egy picit kiugró alkohollal.
9. Rauschenberger Pince – Kékfrankos 2013: Közepes intenzitású szilva szín, illatában a tölgyhordó dominál, de lassan érkeznek a piros gyümölcsök is, melyek ízében is visszatérnek a cseresznyekompót enyhe fanyarságával.
10. Makk Pince – Három Testőr Cuvée 2011: Ez a három testőr is egy tipikus bordeaux-i cuvée: cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot. Mély bíbor szín, illatában hordófűszerek. Ízét számomra rendhagyó módon kis szénsav pezsdíti (bár az is lehet, hogy a hátsó sor borába már szódát töltöttek a rendezők? ;), ami az amúgy húzós tannint szépen ellensúlyozza, lekerekíti.
11. Arnold János – Merlot 2012: Szép rubin színvilág, málna vagy inkább málnalekváros illatok, sima tannin, könnyen iható, közepes testű itóka, nálam ez lenne a mindennapok bora, nem a fuxli.
12. Hudák Pince – Saperavi 2013: Számomra újdonság volt ez a grúz származású bor. Mély meggyszín, szilvás illat, ízében intenzív savak.
13. Hetényi János – Cabernet Sauvginon 2012: Bevallom nekem már sok volt a tizedik után, így a tizenharmadikhoz érve a jegyzeteim is szépen lecsökkentek, ide pl.: azt írtam, hogy fajtajelleges, de kicsit nyers.

Voltak ízletesebb és kevésbé tetsző tételek ebben a hosszadalmas borsorban, nekem a fehérek ízlettek jobban, társaimnak pedig inkább a vörösek, de Mecseknádasd mindenképpen megér majd egy misét a Borklikk stábjának.